Sors Törvénye

A Sors Törvénye a kedvező lehetőség törvénye.

Minden, ami él fejlődik a kozmikus végső cél felé. Mindannyiunk sorsa az, hogy elérjük ezt a célt előbb vagy utóbb. Hogyan valósul ez meg, milyen úton megyünk, senki sem képes előre megmondani. A szabadságunkhoz és a sajátosságunkhoz tartozik az, hogy választunk és viseljük a választásaink következményeit. Az biztos, hogy elérjük a célt. És a cél az egyedüli, ami meghatározott és közös mindenkinek. Minden más része az egyéni sorsunknak és a számtalan kollektív sorsnak, amivel osztozunk jelenleg és a jövőben.

Az élet az egy hierarchiája a számtalan kollektívának. A teljes kozmosz egy kollektív lény, ami kisebb kollektívákból áll; ezek még kisebb kollektívákból állnak és így tovább lefelé az egyénig. Minden egyén olyan feltételek között fejlődik, amelyek attól a nagyobb egységtől függnek, aminek az egyén a részévé vált. A kollektívának közös sorsa van, aminek határt szab az egyén lehetséges sorsa. Az egyes ember boldogulása függ a nemzetének és az emberiségnek a sorsától.

A sors sem vak sem mindenható. A sors erői azok az intelligens közvetítők, akik – az élet nagy céljának alárendelve – hatnak az emberre és teszik őt olyan helyzetekbe, ahol mindazt tapasztalhatják, amelyek szükségesek a további fejlődéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy az ember megtapasztalja ezeket. A sors erői csak nyújtják a kedvező lehetőségeket. Az ember szabad akarata abban jelenik meg, hogy neki teljes szabadsága van választani. Ebből következik, hogy végső soron az ember saját maga az, aki meghatározza a sorsát, és akinek vállalnia kell a következményeit a választásának az aratás törvényének megfelelően.

Az aratás törvénye a szükségesség törvénye. A sors törvénye a kedvező lehetőség törvénye. Ők együttműködve teszik az embert oda, ahol neki helyt kell állnia, és megteheti a legjobb hozzájárulását. A tetteivel és mulasztásaival a múlt életekben az ember nagyjából kitűzte az utat, ahol vándorolnia kell ebben az életben és a sok elkövetkezőben. Azok a tapasztalatok, amik azóta gyűlnek, hogy az ént tudatosságra ébresztették, formálják az ő sajátosságát azzá az örök egyedi lénnyé, ami ő saját maga. Elért egy meghatározott szintet az evolúcióban. A sors törvénye tekintetbe veszi mindezt amikor, általa beleszületünk egy meghatározott nemzetbe, családba és más emberi kapcsolatokba.

Saját magunk teremtjük a sorsunkat
A sors az ember saját teremtése, a saját cselekedeteinek a következménye, az élethez való saját pozitív vagy negatív hozzáállásának eredménye, a saját vonzó vagy taszító tudatkifejeződései. Az embernek nincs oka sem önszánalomra sem önigazolásra. Hálásnak kell lennie azért, hogy vannak törvények, amik segítik őt abban, hogy fejlődjön, növelje a szabadságát, a saját sorsa feletti hatalmát.

Az élet az egy kínálata, egy kedvező lehetősége a fejlődésnek. Ha megértettük, hogy mi azért vagyunk itt, hogy tapasztaljunk és tanuljunk belőle, hogy közülünk mindenki számára van egy életfeladat, akkor mi azt is megértjük, hogy azzal tehetjük a legjobbá életünk, hogy megtaláljuk ezt a feladatot és azt tesszük. Akkor megmenekülünk attól az életelutasítástól is, ami új inkarnációkban megterhelne minket még kényszerítőbb körülményekkel és a szabadságunk még inkább korlátozná.

”Senkise kerüli el a sorsát.” De a sorsunk a saját teremtésünk és a javunkért van. Ha megtartjuk ezt a hozzáállást, akkor kiaknázzuk az életeinket. Az ellentétes hozzáállással akadályozzuk az evolúciót és ártunk magunknak. Muszáj belátnunk, hogy akármennyire kemény a sorsunk, az nem csak elkerülhetetlen, hanem valóban az a legenyhébb szenvedés is, ami a legjobban támogatja a további fejlődésünk onnan ahol most vagyunk

Még fontosabb az önmegvalósításunk számára annak belátása, hogy a sors erői olyan intelligens közvetítők, akik figyelemmel kísérik és elősegítik az énfejlődésünk. Amint meghozod az egyetlen jelentős döntést és így határozottan kiállsz az egységért, akkor életbe lépteted a lehető legerősebb erőt a saját sorsod megváltozásáért. Ez az erő képes teljesen megváltoztatni a jövődet. Az evolúcióért és az egységért dolgozni nem más, mint a legrövidebb úton túljutni a tudatlanságon és tehetetlenségen, a leggyorsabb út a szabadsághoz.

 

imazaszlovissza a Szellemi Törvényekhez >>>

in: Lars Adelskogh: Hylozoikai tanulmányok
hylozoika.hu

Reklámok