Önaktiválás Törvénye

omniverzum spirituális lélekgyógyász szellemi iskolaAz Aktiválás (mely Önaktiválás) törvénye kimondja, hogy a teljes fejlődésed a saját munkád eredménye, az összes tudás a saját mentális erőfeszítésed eredménye.

Az ember legjellemzőbb tulajdonsága
A planetáris hierarchia szerint az ember legjellemzőbb tulajdonsága a lustaság! Tekintheted úgy ezt, mint minden rossz gyökerét. Az ember szenvedései annak a következménye, hogy megsérti az élettörvényeket. Ha lenne neki élettörvény-ismerete és az élésének képessége, akkor az egész élete öröm, boldogság, harmónia, szabadság lenne. De az ember túlságosan lusta még gondolkodni is. Mert ha gondolkozna a dolgon, felismerhetné, hogy szükséges megszereznie az életismeretet, megérthetné, hogy majdnem minden tanulnivaló visszamarad számára megtanulni. A törvények mutatják a tudás szükségességét. Ha nem tudjuk, hogy az élet a szabadságra, az egységre és mindenki fejlődésére szánt, akkor bűnözünk ezzel a három törvénnyel szemben és következményként a szenvedés, amivel találkozunk. De azok többsége is, akik megszerezték ezt a tudást, megelégednek vele, mint egy teóriával, nem igyekeznek az önmegvalósításért és magasabb szintekért. Ez szintén lustaság! Siránkozunk az élet nehézségei miatt, amikor senki mást nem okolhatunk érte csak magunkat. Úgy látszik mintha csak a körülmények ereje hajtana minket előre.

Nem fogjuk fel, hogy a sors törvényének muszáj kényszerítenie minket tapasztalni, hogy fejleszthessük a tudatosságunkat, amikor nem ismerjük fel azt, hogy vegyük a fejlődésünket a saját kezünkbe. És a kényszer evolúció sokkal kellemetlenebb, mint a tudatosság aktiválása, amit mi magunk megtehetünk.

Az élet aktivitás
Az élet aktivitás. Az élet mozgás. Az élet energiatermelés. Aktivitás nélkül az evolúció teljesen megáll. Az egyén azáltal fejlődik, hogy saját maga aktiválja azokat a tudatosságfajtákat, amik a testeiben vannak. A legfontosabb az a tudataktivitás, amit saját maga indít. Az emberek többsége passzív és engedik, hogy külső vibrációk szabják meg a tudatosságukat. Elfogadják mások nézeteit, meg sem vizsgálják, hogy milyen tényeken alapulnak. Amikor tanulmányaikat végezték, elsajátítottak egy világszemléletet is és ezt követően minden újat elvetnek, ami nem illik abba bele. Nem értik, hogy az élet az változás, fejlődés, hogy mindig késznek kell lenni a felülvizsgálatra, az újraértékelésre, hogy a tudás kimeríthetetlen és hogy minden magyarázat csak átmeneti. Nekifogtak egy egész életnek erre az inkarnációra.

Semmi nem jó, úgy ahogy van. Mindenki mindenre panaszkodik. De hányan tesznek valamit azért, hogy javítsanak rajta? Azok is, akik rendelkeznek az élettörvények ismeretével és felfogták a közös felelősség tényét, általában passzívak és közömbösek. Azt kívánják, hogy valaki más tehesse, amit tennie kell. A vallásos emberek beszélnek „az isten akaratáról” és várják, hogy tegye jóvá isten, amit elrontottunk. Ez egyenértékű egy teljesen téves felfogással Krisztusról, aki mindig megkövetelte a teljes erőfeszítést és felelősséget az egyéntől.

Az aktiválás törvénye
Az aktiválás törvénye kimondja, hogy minden tudat-kifejeződés az aktivitás valamilyen anyagban. Ez a kifejeződés válik egy okká, aminek elkerülhetetlen okozata van. Tehát minden, amit a tudatosság figyel, arra hatással van valamilyen módon.

Minden tudattartalom felvesz valamilyen formát ölt. Minden, amire törekszel, vagy amit tenni akarsz, birtokolsz vagy megvalósítasz, először a tudatod tartalma kell, hogy legyen. Minden, amire vágysz a tied lesz valamikor (habár ritkán pontosan, úgy ahogy gondoltad!). Minden, amit kapsz arra egyszer vágytál.

Az aktiválás törvényét kísérő törvény az ismétlés vagy megerősítés törvénye. Az aktív tudatosság megerősödik az ismétléssel. A gondolat minden egyes ismétléssel egyre aktívabbá válik, egyre erősebben bevésődik a memóriádba, az altudatod egyre erősebb tényezőjévé válik, egyre intenzívebbé az érzésedben és képzeletedben. Tehát minden ismétléssel a tudat tartalma erősödik, úgyhogy az egyre könnyebben feleleveníthetővé válik. Az ismétléssel ez a hajlam automatizálódik. Végezetül a gondolat vagy emóció automatikusan fejeződik ki.

Az aktiválás törvénye és a szabad akarat
A tudat-kifejeződéseink azok gondolatok, vágyak, érzések és képzeletek. Ezek lehetnek jobban vagy kevésbé aktiválva, birtokolhatnak több vagy kevesebb „akaratot”. Rajtuk keresztül döntjük el, hogy boldogak vagy boldogtalanok leszünk. Létrehozzák a lenyomatukat a jelenlegi életünkben és meghatározzák az eljövendő valamennyi életünket. Ezek erőssé vagy gyengévé tesznek minket. És a négy közül a gondolat a legfontosabb, mivel vele irányítjuk a másik hármat. Tehát a gondolat a hatalom a jóra és a rosszra, a legnagyobb hatalom és az a hatalom, ami meghatározza a sorsunkat.

A nagy kérdés az: ki irányítja a gondolatainkat? A válasz: mi magunk nagyon kevéssé. A gondolatok és az érzések úgy jönnek és mennek, ahogy nekik tetszik. Külső ösztönzések – amiket olvastunk, láttunk vagy hallottunk – lerántanak minket olyan tudatállapotokba, amelyek az elért, igazi szintünk alatt fekszenek; állapotokba amelyek irtózással töltenek el és amelyek megakadályozzák az önmegvalósításunkat. Az emlékekben és az asszociációkban fájó múltbeli tapasztalatok éreztetik magukat ismét. Végül az ember felfogja azt, hogy szükséges a tudatosság irányítása.

A gondolkodás irányítása az az élet irányítása. A gondolkodásának irányításával az ember a saját sorsa mesterévé válik. Az aktiválás módszere e cél elérésének a szisztematikus módja. A módszer általános és egyéni. Általános, mert a gondolat és az emóció és az ezeknek megfelelő akaratfajták aktiválásának törvényei univerzálisak és sok ember képes alkalmazni egy univerzális módszert. Egyéni, mert emellett mindenkinek muszáj – az önmegvalósítás törvényének értelmében – megtalálnia a saját útját, kialakítania a sajátosságának megfelelő módszert.

A szabad akarat sok ember számára megoldatlan probléma. A megoldás annak megértésén múlik, hogy minden tudatos választást az indítékok határoznak meg és a legerősebb indíték dönt. Sok különböző indítékkal rendelkezünk és ezek leggyakrabban összeütközésben vannak egymással. Vannak önző indítékaink és aránylag önzetlen indítékaink. Vannak magasabb indítékaink és alacsonyabb indítékaink. Vannak rövid ideig tartó indítékaink, amelyek az élvezetek iránti vágyon alapulnak, és vannak hosszú ideig tartó indítékaink, amelyek az életeink célja felé irányulnak. Sok indíték bújik meg az altudatban. Ezek az indítékok a félelem, a szégyen és a bűnösség, amelyet ránk kényszerített a gyermekkorban egy téves – gyakran kereszténynek nevezett – nevelés. A kérdés, hogy lehet-e szabad akaratunk vagy nem, tehát tulajdonképpen az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e tudatosan irányítani az indítékainkat vagy nem.

Képesek vagyunk. Az aktiválás törvénye azt tanítja nekünk, hogy bármelyik tudattartalmat képesek vagyunk erősíteni. Minden azon múlik, hogy milyen erősen figyelünk rá, milyen gyakran műveljük azt tudatosan. Az aktiválás módszere tanítja nekünk hogy tegyük ezt. A helyes módszert használva bármilyen önválasztott indítékok képesek vagyunk felerősíteni annyira, hogy ez váljon a legerősebb indítékká. Csak így fogjuk elérni az akarat szabadságát. Csak az ilyen önindított aktivitás képes felszabadítani saját magunk az automatikus függőségtől minden olyan belső kényszertől, ami akadályozza a törekvésünket az önmegvalósításra.

 

imazaszlovissza a Szellemi Törvényekhez >>>

in: Lars Adelskogh: Hylozoikai tanulmányok
hylozoika.hu

Reklámok