Spirituális fejlődéslélektan 6. rész

spirituális fejlődés20 éves kortól 40 éves korig az iskola a világ.

Ez a fejlődési ciklus a „világi életet” hozza el. A világ az iskola, ahova be kell lépnie és ahol megméretik az ember.

Csak a fejlett lélek képes ezen munkás évek során megőrizni a fiatal kor madár-emberét. Megtartani azokat az értékeket, melyeket megszerzett, és az első húsz év tudása szerint élni a mindennapokban.

A legfontosabb lecke az, hogy cselekedni kell, megnyilvánulni a világban. Ennek elmaradása a lelkében konfliktust, fizikai szinten pedig feszültséget és betegséget okoz. Meg kell tanulnia az aktív teremtő erőt energiaforrásként használni, amelyet megcsapol és akarattal irányít a tudatos ember.

20-30 éves kor között
Csak a szeretet vezetheti át ezen időszak nehézségein. Mert nem könnyű a kinti világban megmutatkozni, helytállni és teremteni (munkát, otthont, anyagi javakat).

Ez a férfi kor időszaka (nem számít, hogy nő vagy férfi az illető) aktív, cselekvő és teremtő

Keresnie kell a szerelmet, találnia kell egy társat az életéhez, akit tanít, és akitől tanul, aki barát, társ és szintén a lélek tudományának tanulója; valakit, aki ismeri a repülés örömét, aki mellett a lélek szárnyai bár most pihennek, mégis tiszták maradnak a bujaság mocskától, az érzékiség iszapjától. Akivel együtt haladhat az ember, tele szeretettel, egyesült erővel és egymást vezetve a földi élet sötété útvesztőiben, kezükben a kulccsal, amit a Tanáruktól kaptak.

Az ilyen kapcsolat azonban NEM a szerelmen alapul. Mert a szerelem vak, elsötétíti az elmét és becsapja az embert. A szerelem az érzelemtest aktivitása, és a józan ész ekkor hiába próbál jelezni, nem jut szóhoz. És a spirituális fejlődésen keresztülment ember a szerelem „luxusát” NEM engedheti meg magának! Sokkal fontosabb a lélek szempontjából a tudatos fejlődés, mint a szerelem. Persze ez nem jelenti azt, hogy akit társának választ, afelé ne érezne pozitív érzelmeket. Inkább azt jelenti, hogy NEM a szerelem határoz, hanem az ész.

S ha talál egy társat az élethez, aki hasonlóan gondolkodik, aki képes feljebb emelni őt a gondolataival, aki tud barát lenni az élet nehézségei közepette és ismeri a lélek tudományát is, az az embert nem is lehet nem szeretni! És ebben a kapcsolatban biztosan nem „koszolódnak” be a lélek szárnyai.

Tehát 20 éves korban a Tanár visszavonul, mert már nincs rá szükség; mindenki megtalálta a párját, és egymásban megtalálták új tanárukat.

A házasság igazi célja:
* egymást tanítani,
* a lélek tökéletesítése és megszépítése,
* és nem a gyerekek (mint testek) létrehozása, az csak a kapcsolattal járó dolog. Ekkor az ember már tudja, hogy feladata lelkeknek testet adni, de azt is tudja, hogy ez felelősség és a gyermek nem az övé. Bizalmat kap a Mindenségtől, hogy támogassa az új lelket saját fejlődése útján.

Az ember nagyon téved, ha a testiségre helyezi a hangsúlyt és figyelmen kívül hagyja az Igazi Célt, a lélek fejlődését.

…….

Steinmüller Csilla
spirituális tanító
2014. 06. 17.

Reklámok