Magányosság vagy Egyedüllét?

magányA magányosság és az egyedüllét két teljesen különböző dolog, bár sokan nem tudnak különbséget tenni köztük.

Pedig az egyedüllétnek szépsége, méltósága, pozitivitása van; a magány viszont szegényes, negatív, sötét és lehangoló. A magány elől mindenki menekül. Ennek különböző módjai vannak; elvegyülni a tömegben, barátokat gyűjteni, családot alapítani. A tömeg alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ember el tudja felejteni a magányát.

A magányosság egy hiány. Valami hiányzik, egy űrt be kell tölteni, ám ahogy az ember öregszik, az űr is egyre mélyül. Az emberek annyira félnek attól, hogy önmagukban legyenek, hogy szinte bármit kitalálnak, csak hogy ezt elkerülhessék. Mindenféle tevékenységeket végeznek, csak nehogy egyedül maradjak, mert az nagyon félelmetes. És a társadalom egyetért abban, hogy az embernek magában maradni a legszörnyűbb élmény az életben. Azonban itt van az ördögi kör, mert semmilyen kapcsolat, amely félelemből, a magánytól való félelemből fakad, nem válthatja valóra a hozzá fűzött reményeket, és nem hozhat beteljesülést…. Halálra van ítélve.

Azok, akik megismerték az igazi egyedüllétet, azt mondják, nincs annál békésebb, örömtelibb állapot. (gondoljunk csak a híres filozófusokra, tanítókra)
Ez az óriási különbség a magány és az egyedüllét között.

Nagy Ági
2008.
http://network.hu/agnia/blog/%C3%A1gi-blogja/magany_es_egyedullet-7000

 

Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és mulandó illúziót, hogy nem vagyunk egyedül. * Orson Welles

Reklámok