Nagyon sokan a fizikai síkra úgy tekintenek, mint illúzióra, melyben akármi is történik az nem valóságos.
Szerintük a valóság ezen túl van, a láthatatlan világokban. És mivel a figyelmüket a nem valós dolgokra helyezik, az „itt és most” fontossága eltűnik.

A Kozmosz egy meghatározott Rend szerint működik. Mi emberek nem vagyunk hatással erre a Rendre. (Hiába gondoljuk néha istennek magunkat.)

Ebbe a Teljességbe a fizikai szint is bele tartozik. Ez egy olyan világ, mely értünk emberekért lett teremtve. A mi fejlődési terünk. Fontos lenne megbecsülnünk, értékelnünk és vigyáznunk rá.

Az „itt és most” lehetősége a legnagyobb lehetőségünk a tudatosság fejlődésére. A fizikai szinten megélt mindennapok a beavatás lépcsői lehetnek számunkra, ha elismernénk, értékelnénk, és tudatosan fejlődve lépegetnénk az úton.

A fizikai világ, igaz, nem a végső valóság (hiszen egyszer semmivé lesz és mi feljebb lépünk az evolúció lépcsőjén), azonban NEM illúzió. Most a fejlődés tere számunkra, emberek számára.

Azért élünk a Földön, hogy önnön fizikai tapasztalataink révén önmagunkra ébredjünk! 

„Az anyag a szellem megnyilvánulásának legalacsonyabb pontja, a szellem pedig, az anyag megnyilvánulásának legmagasabb pontja.” * H.P.Blavitsky